Szóval pénteken kontroll Mr..

Immáron megszámolni sem tudom, hanyadik képalkotó.
Az előtte levő egy hét tipikus formáját hozom ismét: minden szabad percemben bajban vagyok.. sőt, a nem szabadokat is azzá teszem, hogy bújjam a netet, hogy újra egy cseppnyi nyugalmat találjak.
Aztán elfelejtem egy pillanatra és ő újra beleszúr, oda, ahova nem kellene.
Aztán lesz.rom.
Rágyújtok egy cigire. 
Megfogadom, hogy többre nem, belefeledkezem a netbe, és újra rágyújtok, és újra belenyilal és újra kezdődik a mókuskerék.
Tegnap nyomtam egy magánrendelést. Persze minden rendben volt, senki nem lát semmit, csak én ÉRZEM.
Olyan, mint egy kattogó óra.. Most nagyobb a csönd, befelé figyelés van, és jobban hallom, ahogy veri az időt.. Hamupipőke, közeleg az éjfél, úgyis szaladnod kell, nyomd bele a cipődbe a lábad, nem baj, ha feltörte már, nem lesz, aki utánad vigye, és készülj a sprintre.

Az izom megfeszül, az agy kiürül és várunk. 

Már csak két nap, az eredmény +3, de maga az MR, az maga a gyönyör.
Ahogy ott fekszel, a sorsod a kezedben, a és mégis, a legnagyobb lelki csöndben képzeled magad a rétre, ahol fúj a szél,  nem a gép zúg, a szél, érzed a tavaszi illatát is, és úgy véled, egy történetben játszol, ahol nincs hatásod  kimenetelre, az úton jársz a réten, mégha nem is akarod, hogy vigyenek a lábaid, és minden könnyű, csak túl kell lenni ezen a 15 percen is. Hisz mi változik utána? Semmi. 
ha benned van valami, előtte is benned volt, és voila, élsz. 
Ha nincs, akkor most megint ÉLÜNK egy fél évet. Csak lennénk már utána.. áhh, nem hisz úgysem vagyok rá hatással. Bekapok még egy apranaxot, az legalább elnyomja  a tünetet. Orvosi javaslatra.. Hogy utána a köv. vizsgálatig azon agyaljak, mennyire befolyásolta az eredményt. 
Elveszett a szerencse pénzem is.. Ez már a pánik.


Haladék! 
Kérek még repetát! 

Jó leszek, ígérem! 
Vonyítja belőlem a sz.ros gyerek. 
Ígérem!